Bagó Bertalan

festőművész, művésztanár

1932 – 1991

Tiszakécske – Balatonboglár

Részletek a balatonboglári megemlékezésből

Az 1932-ben Ókécskén született művész életútjának felelevenítésében lánya Bagó Erika, fia ifj. Bagó Bertalan, valamint Gulyás János a boglári művelődési ház egykori vezetője és Kalász Zoltán barát volt Szentes László műsorvezető segítségére. De a szép számmal megjelent érdeklődők között is voltak egykori barátok, munkatársak.

Bagó Bertalan kalandos úton került Balatonboglárra. Szüleit a II. Világháború után a Rákosi-korszakban kuláklistára tették, birtokaiktól megfosztották. A már akkor ügyes kezűnek tartott iatalember egy családi barát segítségével került először a Dunapentelén zajló építkezésre rajzolónak, amit később a Balatonfenyves melletti Imre-majorban folytatott. Itt ismerkedett meg feleségével és együtt próbáltak valami újat kezdeni.

1954-ben végezte el a tanárképző főiskolát, ami után a Balatonboglári Általános Iskolába került rajz- és biológia tanárként. 1958-tól jelentek meg képei különböző bemutatókon, de első önálló kiállítására csak 1990-ben került sor. Az erről az eseményről Gulyás János által készített videó összefoglalóval kezdődött a beszélgetés is a művész életének állomásairól.

Ifjabb Bagó Bertalan, aki jelenleg színházi rendezőként dolgozik, elmesélte, hogy a család életét az alföldi és balatoni kötődés kettőssége határozta meg, de ő maga már inkább balatoni embernek artja magát. Nővére, Erika gyakrabban járt édesapjával Tiszakécskén, így neki van több emléke arról a tájról. Gulyás János méltatta Bagó Bertalan munkásságát, és elmesélte milyen nehézségekkel kellett zembesülnie annak, aki művészként próbált érvényesülni a 70-es, 80-as években.

A legfrissebb szerzemény, e kép most került elő Kalocsáról.

A kép hátoldalán a művész saját írása és feltehetően egy kiállításrendező etikettje.

Kalász Zoltán először iskolai tanítványa, később pedagógus társa, majd barátja lett a festőnek. Véleménye szerint a művésznek mély lelki sebeket okozott az egykori kuláknak minősítés és a családi birtok elvesztése, de csak ritkán beszélt róla. Felelevenítette azt a történetet is, amikor pályakezdő pedagógusként először találkozott egykori tanárával a boglári iskolában.
Bagó Erika elmesélte, hogy édesapja halála után még folyamatosan kerültek elő képek különböző galériákból. A hagyaték átvizsgálása után derült ki, hogy a festmények előtt eleinte vázlat, majd ésőbb fényképek készültek. A művész szerette a szép kereteket, ezért sokat elkészíttetett előre. A sors különös drámája, hogy hirtelen halála miatt a legtöbb már üresen maradt.